Az északkelet-pakisztáni városban, Sialkotban mintegy
30 ezer embert foglalkoztat a focilabda készítés.
A labdák varrása ugyanis napjainkban sem gépesített,
hanem nagyrészt kézzel történik. A világon forgalomba
került labdák közel 70 százaléka a Sialkotban és
környékén lévő varrodákból kerül ki.

A labdák döntő többsége műanyagból - PUR-ból
(poliuretánból) vagy PVC-ből (polivinilkloridból) -
készül. A PVC használata viszont környezet- és
egészségvédelmi szempontból aggályos, ugyanis
gyártása és égetése során dioxin (rákkeltő,
az immun- és idegrendszerre káros anyag
)
keletkezik. A jó minőségű labdák készítéséhez
ezért többnyire már PUR-t használnak, ez egyrészt környezetvédelmi szempontból kedvezőbb,
valamint az anyag is jobb minőségű. Az így
készült labdák strapabíróbbak, tartósabbak,
és a játék szempontjából is előnyösebb tulajdonsággal rendelkeznek, mint a PVC-ből készült társaik.

Hogyan lesz sok sokszögből egy kerek labda?

Nézzük, hogy is készül egy ilyen guruló csoda,
hiszen a foci talán az összes sportot maga mögé
szorítva, valamilyen formában az egész világot
meghódította. Érdemes lenne egy felmérést végezni
a focirajongók körében, vajon hányan tudják, hogy
hány sokszögből áll a focilabda. Még mielőtt ilyen
„hasznos” kutatásra szánnánk magunkat eláruljuk
a választ: húsz hatszögből és tizenkét ötszögből
kerekedik ki egy labda. Bár már egyre több olyan
labdával találkozunk, amelyek ettől eltérő mintázatúak.


A focilabdákat napjainkban még mindig nagyrészt
kézzel készítik. Vessünk egy pillantást egy ilyen
műhelyben zajló munkára! A már fent említett
műanyagot először nagy lapokra vágják, a hátoldalukra
többrétegű pamutot vagy poliésztert ragasztanak.
A második munkafázisban a szárított lapokból egy
géppel ötszögű és hatszögű kis lapokat vágnak ki,
majd ellátják a márkának megfelelő mintával. A kis
lapokat a munkások egy belső gumilabda köré,
darabról-darabra varrják össze. A belső labdát viszont,
még varrás előtt viasszal kezelik, hogy vízhatlan legyen.


A varrómunkások egyetlen segédeszköze egy
farúd, amellyel a munkafázis elején az anyagot
a térdük közé szorítják. A labdánkét közel 700
dupla öltéshez nagy fizikai erő és kézügyesség
kell, beleértve az utolsó öltéseket is, amikor a
labda már szinte teljesen zárt. Ezt vaköltésnek
is nevezik, mert ekkor már nem látható a tű.

Végül a labdákat felpumpálják, megmossák,
fényezik és ellenőrzik. Az ellenőrzés során
vizsgálják a labda súlyát, vízhatlanságát és
keménységét. Egy-egy varrodai munkás naponta
legfeljebb három labdát tud elkészíteni.
Pakisztánban évente összesen mintegy 40 millió
labdát állítanak elő.


A mérkőzéseken használt focilabdákra vonatkozó,
a FIFA által meghatározott előírások szerint a labdák
kerülete 68-70 centiméter, a mérkőzés előtt a belső
nyomás 0, 6-1, 1 atmoszféra (tengerszinten),
tömegük pedig 410-450 gramm kell legyen, a játék
során ez gyakran változhat, például ha nedves
terepen használják, nehezebbé válik. A hivatalos
mérkőzéseket ma már csak a FIFA
(Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) által
jóváhagyott labdákkal lehet játszani.


www.youtube.com/watch?v=-ilHeJASuOk
(focilabda készítése)






Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „hogyan készül a focilabda”
Képtalálat a következőre: „fifa”
Képtalálat a következőre: „focis képek”
Képtalálat a következőre: „focis képek”